A hungarizmus története 

Magyarországon nem volt sem fasizmus, sem nemzeti szocializmus, hazánkban a hungarizmus jutott hatalomra 1944. október 15-én. Az előző két mozgalommal ellentétben azonban már nem volt idő és lehetőség a hungarista állam kiépítésére, pusztán a kétségbeesett honvédelmi harc lehetőség szerinti irányítására tellett. A hungarizmus fogalmát egyébként a huszadik század elején Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, a magyar római katolikus egyház megújulásának nagy harcosa vezette be a köztudatba, ő a katolicizmus, a szocialitás (de nem szocializmus!) és a nemzeti gondolat hármasságát értette alatta.

A hungarizmus azonban Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őrnagy (1897. január 6., Kassa - 1946. március 12., Budapest) 1935-ös fellépését követően nyerte el jelenlegi értelmezését (melynek semmi köze Prohászka Ottokár elméletéhez). Szálasi hungarizmusa deklaráltan nacionalizmus és (kifejezetten és hangsúlyosan) szocializmus, "a nemzetiszocialista korszellem magyar gyakorlata", ahogy Szálasi fogalmazott. "Hungáriáért a nemzet, a nemzetért a szocializmus, a szocializmusért mindahányan! (...) A nemzet egysége a szocializmus munkaszerkezete." - írja Szálasi Út és cél című alapvető munkájában. Szálasi Ferenc szerint a szocializmus nélküli nacionalizmus sovinizmussá, a vallástalan, nacionalizmus nélküli szocializmus materializmussá fajul. A hungarizmus elvileg monarchista alapokon áll de ezt a monarchizmust rövid távú, vélt vagy valós nemzeti érdekekre hivatkozva nem habozna föladni. A hungarizmus erkölcsi alapjává teszi a kereszténységet. Népi, egészen pontosan parasztállamot épít, amely hivatásrendi alapon áll, s a társadalmi rétegeket egyenlőknek tekinti. A hungarizmus olyan parasztállamot akar építeni, mely a nemzetfenntartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetvédő katona és a nemzet jövőjét biztosító nő és gyermek érdekkiegyenlítését hirdeti. A hungarizmus politikai nagytermekben, életterekben és vezetőnépekben gondolkodik. A hungarizmusban nincs faji mítosz, nem hirdeti a magyarság faji felsőbbrendűségét. Ugyanakkor állást foglal a magyarság délkelet-európai vezető szerepe mellett.
A hungarizmus tulajdonképpen magyar birodalmi gondolat, azaz a Kárpát-medence "honképes és talajgyökeres" népcsaládjainak politikai nemzetté szervezését jelenti a magyarság vezető szerepe mellett. A hungarizmus deklaráltan nem antiszemita, hanem aszemita, azaz zsidómentességet hirdet, a zsidóságot ki akarja kapcsolni a magyar életből. Ennek eszközéül a kivándoroltatást teszi meg. A hungarizmus a különböző nemzetiszocialista államok összehangolása céljából megalkotta a konnacionalizmus fogalmát és elméletét, amely egymást tiszteletben tartó, egymással világnézeti alapon együttműködő nemzetiszocializmusok közösségét jelenti. (De, továbbfejlesztve, jelentheti nem csak a különböző nemzetiszocialista államok együttműködését, hanem a különböző nacionalizmusok egymást tiszteletben tartó együttműködését is.) A hungarizmus ez irányú külpolitikai elmélete lényeges előrelépés bármely más nacionalista és szocialista-szociális ideológiákhoz képest, amelyek nem fogalmaztak meg európai kitekintésű magatartást. A hungarista ideológia legismertebb képviselője a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom volt. Ez a magyarországi nemzetiszocialista mozgalmon belüli különböző árnyalatú erők közötti hosszas hatalmi harc után alakult ki. Korábban hosszabb-rövidebb ideig létezett Meskó Zoltán 1932-ben, első ilyen jellegű pártként alakult Magyar Nemzetiszocialista Földmíves és Munkáspártja, a Böszörményi Zoltán vezette, 1936-ban betiltott agrárius irányultságú Kaszáskeresztes Párt, a dr. Csilléry András orvos vezette Kék Kereszt Mozgalom, a Salló János vezette Nemzeti Front, a gróf Festetics Sándor vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a gróf Pálffy Fidél vezette Egyesült Nemzeti Szocialista Párt, az 1935-ben alakult Szálasi-féle Nemzeti Akarat Pártja, majd a Festetics-, Pálffy- és Szálasi-pártok fúziójával létrejött Magyar Nemzetiszocialista Párt (1939-től ez a párt működött Nyilaskeresztes Párt néven), továbbá a Meizler Károly vezette Keresztény Nemzetiszocialista Párt, a gróf Széchenyi Lajos vezette Fajvédő Szocialista Párt, és a teljesen jelentéktelen Buzogánykeresztes Párt. A Szálasi Ferenc vezette formációkon kívül azonban egyik hazai nemzetiszocialista alakulatnak sem volt önálló ideológiája; téziseik jobbára a hitleri nézetek másolatai voltak.
Magyar vonatkozásban megemlítendő még az erősen nacionalista és szociális irányultságú Magyar Fasiszta Párt is, amelynek vezetői báró tótprónai és blatnicai Prónay Pál és lovag Ostenburg-Moravek Gyula voltak. Ez a formáció azonban csak nagyon rövid ideig létezett, és lényegében az olasz fasizmust igyekezett honosítani.
A hungarizmus szimbóluma: egyenlő szárú, nyílhegyben végződő, tehát a mozgalom harciasságát kifejező, egy korabeli Szent László-ábrázolásról származó kereszt, a nyilaskereszt. A nyilaskeresztesek zöld inget és fekete nadrágot hordtak. A közhiedelemmel ellentétben Szálasi Ferenc és mozgalma nem támogatta, hanem elítélte a német hadsereg bevonulását Magyarországra, és a nyilaskeresztes hatalomátvételhez sem vette igénybe a német segítséget, sőt Szálasi többször hangsúlyozottan felszólította a német erőket, hogy ne avatkozzanak bele a magyar belpolitikába. Szálasi Ferenc a Nemzetgyűlés támogatásával a miniszterelnöki és a kormányzói jogkör összevonásával Nemzetvezető lett, s ebbéli minőségében koalíciós kormánya élén határozottan szembeszegült a zsidók. Sajnos azonban a bolsevista ostromgyűrűbe zárt, közigazgatását vesztett Budapesten több alkalommal előfordultak atrocitások ártatlanok ellen. Több ilyen esetben Vajna Gábor nyilas belügyminiszter föllépésére statáriálisan halálra ítélték az elkövetőket. Ugyanakkor az atrocitások, kegyetlenkedések, gyilkosságok nem tévesztendők össze az ellenséggel kapcsolatban álló partizánok, terroristák elleni jogos megtorló akciókkal, amelyek áldozatai közt szintét nagy számban voltak zsidók, akik azonban nem származásuk, hanem hazaáruló tevékenységük miatt végeztettek ki. A budapesti gettó azonban kisebb veszteségekkel túlélte a háborút. A hungarizmus örökségét ma több szervezet is ápolja, legismertebb volt a Pax Hungarica Egyesület. 2020. augusztus 5-én újjáalakult a Nyilaskeresztes szerv, Hungarista Mozgalom. 2021. november 5-én pedig bejegyeztek bennünket.

Nyilaskeresztes szerv, Hungarista Mozgalom