Ma van a hatalomátvétel napja

Ma 77 ével ezelőtt vették át Szálasi Ferenc és mozgalma a hatalmat. Ezért egy írással emlékezünk meg 1944. október 15-dikei eseményekről.

Üzenet a csodaváróknak

Csodavárás a tehetetlenek programja, azoké, akik mindig, minden időben arra vártak, hogy helyettük valaki megveti az ágyat, szépen ki párnázza, hogy ők azután bele fekhessenek és tovább aludjanak. Akik a háborút úgy képzelték el, hogy a német haderő majd elvégzi helyettünk a harcot és mi csak az osztozkodásnál leszünk jelen, azok vannak ma a legjobban felháborodva, hogy az ellenség hazánk földjére tehete a lábát. De ugyanezek voltak azok. akik a legrohamosabban tiltakoztak annak a lehetősége ellen is, hogy mi Németországot sorsdöntő harcában fölös, anyagi javainkat vagy akárcsak munkánkkal is támogassuk az elmúlt évek folyamán. Ezek a hangadók követelik ma telitorokkal a Legnagobb arányú német segítséget, ezek várják az elmúlt években agyon rágalmazott és gyalázott hungarizmustól, hogy a megbukott rendszer csődtömegéből heteken belül pezsgő, lüktető életet varázsoljon, a passzívát aktívákká varázsolja, hogy az ő nyugodt emésztésüket ne zavarja tovább semmi. Nem, uraim! "önöknek nem lehet többé szavuk a nemzet sorsának irányításában! Az önök szabadalmazott országlási bölcsessége vitte a nemzetet az október 15-iki szakadék szélére, amikor már csak a minden idők legaljasabb ellenségének igazságérzetére bízták a nemzetet! Elhíhetik nyugodtan, hogy végérvényesen megbuktak. Nem úgy, mint 1918-ban! Akkor belülről robbantotta fel a zsidó métely az ellenállást. Most azonban saját magukat buktatták meg. Dacára, hogy a magyar nép teljesen a rendelkezésükre bocsátotta harckészségét, munkaerejét, győzni- akarását. És mi volt az eredmény, amit önök ezekből az értékekből hasznosítani tudtak?! Mit tettek az elmúlt tíz évben a szovjet veszedelem megelőzése és elhárítása érdekében? Nem voltak tisztában a veszedelem nagyságával? Ezzel nem védekezhetnek, mert rendszerük egy csillogó üstököse, gróf Bethlen István a szovjet-cseh kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése után keservesen jajdult fel a gyászos emlékű Pesti Napló egész első oldalát betöltő nagy cikkében a bolsevizmus európai száliáscsinálói ellen. Mi emlékezünk meg jól rá! Tettek valamit a katasztrófa megelőzésére, amikor a csehek többek között megengedték, hogy a Szovjet Ungváron repülő- támaszpontot létesítsen?! Felháborodásuk milyen nemzetmentő tettekben nyilvánult meg? Szegény ország voltunk és vagyunk? Lillafüredre tellett?! Meg a tihanyi »hadbiológiai és csibor patkoló« intézetre? Meg a többi »halaszthatatlanul sürgős« befektetésre. Hja, a kultúrfölényünk! - válaszolják önök. Az nem sértette az urak kultúr érzekét, hogy a magyar faluk legtöbbjeiben nem volt egészséges ivóvíz és villanyvilágítás? A nemzet testére ragasztott szociális szépségtapaszokkal igyekeztek lelkiismeretüket megnyugtatni és ez utóbbi kétségkívül sikerült is. Ez önök legnagyobb sikere az elmúlt negyedszázadban! És még egy, amiben utolérhetetlenek voltak: egymás tömjénezésében! Elhalmozták egymást elismeréssel, kitüntetéssel, címekkel, rangokkal.

Szavaltak osztálymentes magyar társadalomról, a válaszfalak lebontásáról, kőben emeltek nagyságos, méltóságos, félkegyelemben, kegyelmes és a jó Isten tudja, micsoda címekből válaszfalakat.

Annyi tanácsosa, főtanácsosa, belsői titkos tanácsosa még nem volt egy rendszernek sem a világon, mint az önökének.

Ha szabad érdeklődnünk se sokáig, ez a sok tanácsos, ez az aggasztó nemzetmentő tanácsokat adott? Talán okosabb és önzetlenebb dolog; lett volna a méltóságosinak vagyoni alapjainak lerakása helyett a magyar hadipart megalapozni, hiszen az egész világ fegyverkezett! Nem gondolják az urak, hogy egy kicsit másképp állna a dolgunk, ha minden egyes méltóságos űr helyett egy páncéltörő ágyúnk, vagy repülőgépünk volna?! Nem gondolják, hogy ezek hiányáért egy kicsit önöket terheli a felelősség? Talán azt: várják a Hungarizmusról, hogy az összes tanácsosokból és méltóságos urakból modern harceszközöket varázsoljon? Önök merészelnek bírálni?! Vagy azt hiszik, hogy a hungarizmus azért ragadta magához az utolsó pillanatban a hatalmat, hogy önöket megmentse? Nem! A hungarizmus a magyar népet akarja és fogja megmenteni! Éppen önöktől és zsidó-plutokrata szövetségesüktől, (d)